Bejegyzések

Hiába fuksz

Tizenöt éve elfelejtett forgatókönyv, egy elmaradt projekt miatt aktualizálva. Fiók helyett most ide kerül, frissül minden hétköznap.

Archívúm

Utolsó kommentek

Friss topikok

Naptár

október 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

90. Fekvenyomás

2014-07-17 10:20 | Ned Ryerson | Szólj hozzá!

BELSŐ. EDZŐTEREM - NAPPAL

A teremben hatalmas termetű izomkolosszusok edzenek. Bár, most mindenki a domináns hím attrakciójára figyel, aki éppen fekvenyom. A rudat teljesen megterhelték tárcsákkal, és még két edzőtársa is ráült. A GORILLA ordítva küzd a súllyal.

Jancsi odasétál a többiek közé és érdeklődve nézi az impozáns gyakorlatot. Csak az erőlködő Gorilla veszi észre, hirtelen összegyűjti minden erejét és kinyomja a súlyt. Visszateszi a helyére és felugrik.

Jancsi pont ebben a pillanatban látja meg a Gazda volt testőrét, de már nincs ideje elkapni.

GORILLA
(rárivall)
A szőnyegre léptél utcai cipőben!
Hívjátok a mentőt, hogy itt legyen időben.

JANCSI
(nyugodtan)
Állj el az utamból, veled nincsen dolgom!

GORILLA
(felháborodva)
Te itt nem diktálhatsz! Ragadjátok torkon!

Négyen elkapják Jancsit, felemelik és elkezdik a pad felé vinni.

JANCSI
(mentegetőzve)
Talán rosszul kezdtem! Bocsánatot kérek!
S ha kell, ideküldök egy takarítógépet.

Jancsit rádobják a padra.

GORILLA
A takarítást, ember, verd ki a fejedből,
Úgyse lépsz ki élve ebből a teremből.
Ha már itt vagy, jössz és fekvenyomsz velünk,
Ha nem bírsz a súllyal, rögtön agyonverünk!

A Gorilla belerúg Jancsi lógó kezébe.

GORILLA
(parancsolón)
Na, fogd már meg a rudat, ne lazsáljál itten!
Csináld amit mondok, itt én vagyok az isten.

Jancsi tétovázva megfogja a súlyzó rúdját, közben a két testőr is visszamászik a tárcsák tetejére.

NARRÁTOR
Az óriás király ezt nem úgy mondotta,
Hogy János tréfának gondolhatta volna.
Hát egész kézséggel ilyen szókkal felelt:

Jancsi méregeti a súlyt egy darabig, majd megszólal.

JANCSI
Megvallom, kezem súlyt már rég nem emelt.
De ha kívánjátok, megteszem, miért ne?
Kinyomom tízszer is, hogyha arra kértek.
Egy kívánságom lenne, s azt megtehetitek,
Bemelegítéshez, egy kicsit könnyítek.

GORILLA
Vegyél le pár tárcsát, de vigyázz, megjegyezzük,
Kapsz, mondjuk öt percet, aztán visszatesszük.
Nehogy azzal számolj, hogy lecsalhatsz belőle,
Arra nem lesz módod, azt megmondom előre.

A két testőr lemászik a rúdról, Jancsi fölkel és szép komótosan elkezdi leszedni a tárcsákat.

GORILLA
(sürgetve)
Jó lenne, ha egy kicsit csipkednéd magad,
Mert megunok itt várni, és eltöröm a nyakad.

JANCSI
(fojtott dühvel)
Isten a tanúm, hogy nem akartam rosszat,
Az állatot belőlem, mégiscsak kihoztad.

Jancsi jó erősen megmarkolja a tárcsát ami éppen a kezében van, és szétcsapja vele a gorilla fejét.

JANCSI
(gúnyosan nevetve)
Ahogy látom öcsém, tönkre ment a szőnyeg,
Na, most kéne hívni gyorsan a mentőket!

A RANGIDŐS izomember kilép a többiek közül, és elhaló hangon fohászkodni kezd.

RANGIDŐS
(könyörögve)
Ne bánts minket, és királynak fogadunk,
Papírt adunk róla, hogy jobbágyaid vagyunk!

A többiek megszeppent arccal, kórusban ismétlik meg a Rangidős szavait.

TÖBBI GYÚRÓS
(kórusban)
Amit bátyánk mondott, közös akaratunk,
Papírt írunk róla, hogy jobbágyaid vagyunk.

JANCSI
Egy kikötéssel elfogadom tehát,
Kendteknek imént megtett ajánlatát.

Jancsi dühösen rámutat a testőrre.

JANCSI
(határozottan)
Először, vele kell négyszemközt beszélnem,
És, hogy élve marad, azt meg nem ígérem.

A testőrök hangtalanul jelzik, hogy beleegyeznek ebbe a feltételbe is, csak őket ne bántsa Jancsi.
A koncként odavetett testőr, kétségbeesetten fogadja el sorsát.Jancsi elkapja az elkeseredett testőr nyakát, és az öltözőbe rángatja. A halálraítélt sorsába beletörődve, gépiesen lépdel Jancsi után. Az öltöző hatalmas ajtaja becsukódik.

A teremben maradt testőrök megszeppenve hallgatják társuk, keserves, hatalmas zajjal járó vallatását. Az öltözőből kiszűrődő hangok egyre erősödnek, és egyre durvábbak lesznek, aztán egyszerre csönd lesz. Vészjósló, húsba maró csönd. A testőrök feszülten figyelik a zárt öltözőajtót.

Az ajtó lassan kinyílik, Jancsi vérben tocsogó kezekkel lép ki a a halott testőr gyúrós pólójában.

JANCSI
Én itt nem maradok, mert tovább kell mennem,
Itt hagyok valakit főnöknek helyettem.
Már akárki lesz is, az mindegy énnekem,
Kendektől csupán ez egyet követelem:
Amidőn a szükség úgy hozza magával,
Nálam teremjenek kendek teljes számmal.

A rangidős kiveszi a halott gorilla farzsebéből a vadonatúj Hummer-es tokban figyelő okostelefonját.

RANGIDŐS
Vidd kegyelmes urunk, a telefont magaddal,
S ott leszünk, mihelyst hívsz dübörgő szavaddal.

Jancsi érdeklődve nézi meg a telefont, majd elteszi és elindul a kijárat felé. Az óriások egy csapatként kísérik.

NARRÁTOR
Bedugta a mobilt János nadrágjába,
Kevélyen gondolva nagy diadalmára,
És számos szerencse-kívánások között,
Az óriások földjéről aztán elköltözött.

A bejegyzés trackback címe:

https://janosvitez.blog.hu/api/trackback/id/tr585850467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.